BajaBaja város Magyaroszág déli részén, a Duna bal partján található. Bács-Kiskun megye második legnagyobb városa. Jelentős dunai kikötő és közlekedési csomópont. Területe már az őskorban is lakott volt és a vaskort leszámítva az is maradt. Jelentős régészeti leleteket találtak a újkőkori, bronzkori és népvándorlási időszakból. Neve török eredetű lehet, valószínűleg tulajdonosáról Bajáról kapta a nevét. Legkorábbi ismert birtokosa a Bajai család volt.
A török hódoltság alatt bajai nahije központja volt. Ebben a korban sok erődítmény, fürdő és kikötő volt. Azonban a török idők végére teljesen elnéptelenedett. Baját 1686-1690 között a török elől menekülő bosnyákok foglalták el. A város a szerb, német és horvát betelepülőknek köszönhetően emelkedett fel. 1696-ban I. Lipót császár mezővárosi rangot adott Bajának. Az ezzel járó jogokat III. Károly 1714-ben megerősítette.
Baját pestisjárvány, tűzvész és árvíz is pusztította. Ennek ellenére a 19. század elején a hajózás miatt az Alföld legjelentősebb kereskedelmi központjává vált, így hamar a környék központjává fejlődte ki magát. Persze Baját is elérte a gazdasági fejlődés így megkezdték az utcákat kikövezni, sőt 1833-tól volt megszakításokkal közvilágítása is. Hiába tartozott Magyarországhoz Baja a magyar nyelv oktatását mégis csak 1839-ben kezdték el. A 19. század utolsó negyedében gázgyárat építettek vagyis innentől gázzal világították az utcákat s kiépítették a telefonos hálózatot is igaz a városnak még ekkor sem volt csatorna és vízvezeték hálózata. Baja természeti kincsei igazi ritkaság Magyarországon. Európában kevés olyan hely található, mint a Gemenci erdő. A víz közelsége miatt egyedülálló a vadvilága a területnek. Hazánk egyik legismertebb védett területe Gemenc. Az előbb említett egyedülálló állatvilága és a ártéri erdeje miatt. Ezen a környéken a Duna a domináló természeti erő. Ezen a területen található a világ legsűrűbb fekete gólya állománya. Hiszen itt minden adott az állat igényeinek. A tavaszi áradásnak köszönhetően az élővilág folyamatos körforgásban van, hiszen a víz élteti a környéket. Ennek is köszönheti csodálatos értékét, hiszen itt találkozik a szárazföld és a víz tökéletes harmóniában. Az aljnövényzete sűrű a környezetnek így számos nagy- és apróvadnak ad remek otthont. Errefelé nem ritkaság a világrekorder trófeákat adó gímszarvas, de jelentős populációval bír az őz és vaddisznó állomány is. Ezek mellett ugyan úgy megtalálható természetesen a róka, borz, nyest, vadmacska és sok kisebb vad is. A tavalyi évben a Gemenc Zrt., a Duna-Dráva Nemzeti Park és pár szervezet segítségével sikeresen GPS jeladókat tettek két gemenci fekete gólyára. Bea és Jenő útját figyelték meg. Kezdetben mind két gólya 5 km-es körzetben repült a fészkétől majd augusztus végén mind a ketten elindultak. Sajnos az állatok időközben elpusztultak, vagy leesett róluk a GPS máig nem tudni. De az biztos h nagyon hosszú távot tettek meg rövid időn belül. Bea gólya közel 700 km-t tett meg 2 hónap alatt mire a GPS jeladója nem küldött több jelet. Jenő gólya tovább maradt Magyarországon mint fajtársa s szeptember elején indult útnak. Az értesülések szerint eljutott Törökországig (Kb. 950 km) ahol vélhetően egy magasfeszültségű kábelnek repülhetett neki, hiszen a GPS jel egy helyről küldte az információkat. Egyszer legalább érdemes ellátogatni Bajára, hiszen a természeti értékeket leszámítva sok látnivalóval rendelkezik a város. A városháza például 1744-ben épült barokk majd később klasszicista stílusban. A Grassalkovich-kastély egyedülálló látképet mutat az arra járóknak. Ha ebben a sokszínű városban keres állást, látogasson el az új bajai állások honlapra!